Kókuszzsír egészségmegőrzésre?

Napjainkban a kókuszzsír a diétás étrendek egyik kedvenc alapanyaga, a paleolit étrendben kiemelten hangsúlyos szerephez jut, klinikai táplálásban is használja a dietetika terápiás eszközként. Az olajos magokból préselt étkezési olajok (napraforgóolaj pl) linolsavban igen gazdag termékek. Mivel fogyasztásuk rohamosan megnőtt az utóbbi években, számos kutatás kapcsolatba hozta több betegséggel is, emiatt a kókuszzsír egyfajta alternatív zsiradékként használható a jelenleg alkalmazott növényi olajok, zsiradékok helyett.

 

Szűz, finomított, hidrogénezett kókuszzsír – melyiket válasszam?

Az üzletek polcain három féle kókuszzsírral találkozhatsz. A szűz kókuszolaj fehér-áttetsző, jellegzetes aromájú növényi zsiradék. Ezt a fajtát kellemes íze miatt inkább thai ételek elkészítéséhez ajánlom, illetve bőrápolásra. A nem hidrogénezett, tisztított fajtának nincs kókusz íze és illata sem, ellenben ugyanolyan élettani hatással bír, mint szűz testvére. Telített zsírtartalmuk magas, viszont döntően közepes szénláncú zsírsavakból állnak, emiatt már igen alacsony hőmérsékleten (24 °C-on) olvadnak. A kereskedelemben kapható hidrogénezett változat is. Kémiai eljárás során az olvadáspont kb 40 °C-ra emelkedik, illetve az egészség szempontjából káros transzzsírsavak is képződnek, ezért ennek használatát inkább kerüld el.

 

A kókuszzsír jótékony hatásainak tartják:

• Javítja az LDL:HDL koleszterin arányt, így szív és érrendszeri megbetegedések megelőzésére
• Gomba-, baktérium- és vírusölő, de a bélflóra baktériumait nem bántja, segíti a Candida gomba elpusztítását
• Segíti a tápanyagok felszívódását, a fogyást
• Máj-, epe-, gyomor- és bélbetegségeknél csak ez a zsír ajánlott, mivel sokkal rövidebb ideig tart az emésztése, ezáltal nagyban kíméli az emésztőrendszert
• Igazi energiabomba, ezért serkentőszer helyett is használható
• Kiváló haj és bőrszépítő anyag

A kókuszzsír közepes szénláncú telített zsírsavakból igen sokat (65%) tartalmaz, szakirodalomban az MCFA (medium-chain fatty acids) vagy MCT (medium-chain triglycerides) néven találkozhatsz velük. Meglepő módon összesen 2 olyan élelmiszer van, amiben ezek nagyobb mennyiségben fellehetőek: az egyik a kókusz, illetve egyes állatok tejzsírja tartalmaz még MCT-t. Minden más zsírban, olajban rendkívül kis mennyiségben fordulnak elő.

MCT zsírok egészségügyi hatásai

• A tápcsatorna felső szakaszának (gyomor, vékonybél) műtétje miatt csökkent felület, lerövidült tranzitidő miatt a hatékonyabb felszívódás miatt célszerű alkalmazásuk.
• Amennyiben a zsírok emésztéshez szükséges mennyiségű epe és/vagy hasnyálmirigy-nedv nem áll rendelkezésre (pl epehiány, lipáz-hiány), az ettől függetlenül is jól hasznosuló MCT alkalmazása javallt.
• Felszívódási-zavarok esetén, ha a bél felülete károsodott (pl gyulladásos bélbetegség, lisztérzékenység miatt), akkor a jól hasznosuló zsírok fogyasztása indokolt.
• A zsírok oxidációja a mitokondriumban történik. A hosszú szénláncú zsírsavaknak a belépéshez egy közvetítő molekulára, karnitinra van szükségük. A közepes és rövid szénláncú zsírsavak enélkül is bejutnak, így a többi zsiradéknál gyorsabban szolgáltatnak energiát. Ennek következtében magas fizikai igénybevétel esetén jó, ha gyorsan elérhető, nagy energia tartalmú MCT zsírokat fogyasztunk.
• Ketogén étrendekben az MCT zsírok nagyon jól alkalmazhatóak, ketontest-képződés szempontjából hatékonyabbak a hosszú láncú zsírokkal szemben.

Ugye most már te is kókuszzsírt és MCT olajat fogsz használni?

Király Hedvig